utálom az életet
2011.12.07. 21:16
Éppen a szépséges Ely katedrálisról készült képeimet nézegetem és arra gondolok, hogy mióta az új helyen dolgozok (fedőneve: zombi apokalipszis), augusztus óta írdd és mondd egyszer voltam így el kirándulni, Chichesterben. Amúgy semmi. Pedig olyan jó lenne az eddigi listát (Arundel, Bodiam, Cambridge, Canterbury, Chichester, Durham, Ely, Edinburgh, Fountains Abbey, Hastings, Lichfield, Oxford, Peterborough, Ripon, Salisbury, Stonehenge, St. Albans, York, Winchester) bővíteni.
Továbbá, jó, hogy be lett festve a kóc a fejemen, de minek... csak a zombik látják, azok meg olyan segghülyék már, hogy komolyan... ha egy állattal rendszeres időpontban ugyanazt csinálod, megtanulja, hogy most ez van, akkor ez jön, ezek a seggek meg egyszerűen semmi, ezeknek tök mindegy, ki-milyen fejjel cseréli a szaros pelenkát. Oké, legalább nem nézek ki 30 évesen negyvennek, bár az az igazság, Károlyt jobban zavarta, mint engem. Ő azzal is nyaggatott, hogy könyvtárosként öltözöm. Nah, most némi szoknyától még nem fogok fürdőskurva végzetasszonyaként kinézni, ha ez a vágya, akkor sem.
Megyek, beveszem a gyógyszert.
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.