Ma azzal töltöttem a délutánt, hogy szarrá áztam. Megint.

A stroyline:

a cipő megharap és én erőteljes baszdmegelésbe fogok, hogy mér' ezt kellett felvennem a városi túrához, mikor a beígért eső sehol, felvehettem volna az esőtől kímélendő pipellőmet is. Mégis remek ütemérzékről teszek tanúbizonyságot a cipő kiválasztásával: ui. majd' másfél órát töltök el egy elfüggönyzött lakásban, anélkül, hogy kinéznék az ablakon. Elmenőben, ajtón kilépve lenni meglepetés: beborult, a mélyenjáró felhőkben erősen dörög. Má' mindegy, muszáj menni, végül 200 méterre a cél előtt szakad le az ég.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.