Már azt hittem, megúszom a tegnapot, de nem, este 22.20kor felhívott, hogy kipihentem-e magam a két éjszakai műszak után?

Mi a frászt csináljak? Hogy állítsam le finoman? Pa szerint néha nagyon nehéz őket leállítani, és igen, tudom én, egy, kettő, há... nem, négy éve drága Imre barátunkat (remélem nem olvassa ezt és nem ismer magára) is alig bírtam levakarni, ráadásul egyszer vissza is jött, áááhhh. Soha annyi válogatott gúnyt, sértést és gonoszságot nem kellett összekaparnom, mint akkor. És ott van még korábbról a jó doktor, akkor még nem volt az, de mindegy. Mindkettő megkapta, hogy akkor se járnék velük, ha utolsó férfiak lennének a földön, akkor már inkább nőkkel kezdek! Voltak rohadt tahók, bunkó paraszt gazemberek, és még egy sor egyéb, a vén tengeri medvék elpirulnának... néha a lábát is lerágná az ember, csak hogy szabadulhasson. És valljuk be, élveztem kínozni őket, ó de mennyire, did it for the thrill.

De sértegetésben sajnos magyarul egyelőre jobb vagyok, szóval most valami egyéb fondorlatra van szükség.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.