Elég hülyén hangzik, de van nekem egy kedvenc temetőm. Minden vágyam egyszer nyáron -anélkül, hogy valaki ott matatna a sírok között és elzavarna a francba- tehát, lefeküdni a napsütötte márványra és nézni fel az üres égboltba.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.