Károly autistákkal dolgozik. Kettővel találkoztam, úgy kell elképzelni kb. -és most kurvára nem leszek politikailag korrekt- szóval: 18 év körüli, fekete kölykök, akkorák, mint a háromajtós ónémet kredenc (mert jól vannak tartva, nehogy alultápláltság miatt korán el találjanak hunyni, és megkímélni a társadalmat az improduktív tehertől). Nekem mindig a síkföldi gorillák jutnak eszembe, mert kb. annyi és olyan hangot adnak ki, mint ők... azzal a különbséggel, hogy a síkföldi gorilla képes önfenntartásra, és 120 % több értelem vilángol a szemében.

Na, ezeket a széplelket pl. hordják -stimuláció gyanánt*, hátha az a szerencsétlen agy majd reagál valamire, úszni, biciklizni, moziba, színházba, lovagolni. Lovagolni!

Ha nekem most lenne egy egészséges gyerekem, nem tudnám megengedni anyagilag, hogy a szerencsétlen lovagló órákra járjon, de ha kisül az agya, akkor mingyá fényesre történő seggnyalás következik.

Ez lesz a nyugati civilizáció vége, én mondom...

*Ua. vallom és hiszem, hogy az autizmus kb. olyan, hogy az érintett agy képtelen differenciálni a különféle külső ingerek között és minden szag-hang-szín, minden egyszerre zúdul rá és védekezésül a magasabb rendű funkciók kiiktatásával visszahúzódik ebbe az állapotba. Na ennyit a stimulációról. Stimulálunk valamit, ami amúgy pont a sok stimulustól olvadt le.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.