Until Death Do Us Part
2008.12.22. 14:34
Reflexió D. azon felvetésére, hogy fiction helyett real life action kéne.
Miután túl sokat értetlenkedtem egy süteményrecept instrukcióin, és Sz. huszadjára sem tudta elmagyarázni, miért a tepsi hátoldalán kell sütni a tésztát, közöltem, ne fáradjon tovább, nekem diplomám van, de főzni nem tudok. Bizonyos funkciókat le kellett kapcsolni. Meghallotta ezt a közelben szöszmötölő K. doktor, és azt találta mondani: baj, hogy nem tudok főzni, mert így nem lehet férfit fogni. Ezek után kisebb polémia bontakozott ki a szingli nő étkezési szokásairól és arról, áldás vagy átok-e a mirelit konyha. Aztán megdöbbenve láttam, ahogy dr K.- a totally stranger- szemében hirtelen felvillanak a ledek fényei ahogy rákapcsolódik az emberiség Jung-féle kollektív tudattalanjára majd ezt mondja: "nem baj, van még idő." Értsd: ne aggódjak, lesz még nekem pasim. Aha! Isten hozta doktor, már várták magát itt a klubban! Ő idén a nagyon sokadik, aki ezzel biztat, pedig nem érzem magam kétségbeesettnek, de úgy tűnik, mindenki másnak ez ugrik be, ha meglát. Szegény kis magányos lány! Hát kösz, ebből nem kérek.
Hazafelé ismét szent esküvel fogadtam meg magamnak, ezek után csak egy Mr Darcy, Mr Knightley, Mr Rochester vagy Mr Thornton kaliberű férfival vagyok hajlandó szóba állni. Erre otthon kinyitom a pletykalapot, amiben Colin Firth épp odanyilatkozza, hogy jó lenne, ha a világ női felhagynának a romantikus könyvek hősei utáni epekedéssel, és a hús-vér férfiak felé nyitnának, mert Mr Darcy max. a mesében van, de nem az életben. Klassz! Már csak ez kellett! Az élő férfiak emberek. Az ember esendő, ergo a férfiak is esendőek, de az esendő nők nem esendő férfira vágynak, hanem a Marlborough Man-re, aki lépdel. Ismétlem lépdel! Nem jár, megy, gyalogol, nem. L-é-p-d-e-l. Olyan férfira van szükség, aki az "Egér!" felkiáltásra elindul az állat felé, nem pedig fürge gibbonként mászik fel az állólámpa rúdján.
Biztos jó dolog, ha az ember a párjával közösen díszíti az első közös karácsonyfáját, ahogy Mackó teszi, a romantika csúcsa ez, de nekem a gálám fordul ki.
Ha romantika kell, majd olvasok egy kis shojo mangát.
Amúgy is empírikus bizonyítékaim vannak rá, hogy a férfinak mindegy milyen a nő, csak buta legyen. Én meg, asszem, nem vagyok buta. Vagy nem vagyok eléggé buta.
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Redrick Schuchart 2009.08.08. 18:39:32