Bevezetés.

J'accuse. Nyíltan vállalom, lófaszt sem tudok az interperszonális kapcsolatokról, ezt már itt a blogban is említettem már párszor, ezt a képességet amúgy nem magamtól fejlesztettem ki, a termékeny talaj megvolt, de azért a játékhoz többen kellettünk: ha a világ gyerekkoromban (az óvodás évektől kezdve) nagyobb toleranciát mutatott volna felém, talán másképp alakult volna, de ha nem, nem.

Tárgyalás.

Most persze szopunk. Mert ésszel fel nem érhetjük a férfiakat, azok metakommunikációját, egyét különösen nem. Károly reggel, amikor nem is ez lenne a dolga, feloson a hátsó lépcsőn, pár lopott perce, ez óriási, a múlt hétvégén nagy nehezen lenyelt játékszabályok szerint én ettől elolvadok, annyira édes tőle. Megkérdezi, mik a terveim a hétvégére, amikor meg azt felelem, megyek Londonba, lekonyul az arca. Én meg a korábbi tapasztalatok alapján (bővebben kifejtve korábban, vö. affinitás hiánya), nem azt kérdeztem, hogy "miért kérdezed?" (értsd: csak nem? mégis velem akarsz valamit csinálni, még ha eddig úgy tudtuk is, holnap is melózol, de talán lemondod?) Hanem az új játékszabályok szerint csak annyit mondtam, de hát kettőnk közül te vagy az elfoglaltabb. Erre annyit mondott: igen.

Befejezés.

Nem is érdekelt volna a "mit-miért?", ha a nálamnál okosabb és nem szociopata emberek fel nem hívták volna a figyelmemet arra, ha mégis mélyíteni szeretnék, akkor azt kellett volna kérdezni, "miért?" Na igen, csak sajnos a múlt hétvégén nem kevés könny árán lenyelt és elfogadott valóság -vagy ami a személyes percepciómban annak látszik-, a szociopátia és ama tulajdonságom, hogy a legkisebb ellenállás felé mozgok*, nos e három kombinációjának hatására a gép azt a reakciót dobta, amit fent lehet olvasni, már késő.

Only time will tell.

*Szavahihető forrásokból származó információk szerint már csecsemőként is olyan voltam, ha pl. szopni kellett volna, és valami nem úgy működött, ahogy szerintem kellett volna, akkor látszott rajtam, hogy kész, fel is adtam elsőre, jöhet az éhhalál, de többet én szívem szerint nem próbálkoznék. Ez a szakirodalomban amúgy zsigeri lustaságként ismert.

És nyájas olvasó, ha véletlen nem ismertél volna még retardot, most már igen, engem, hahahahaha.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.